Mit tettél... Házi feladatot kellene csinálnom, erre meg jössz, megírod ezt, és én nem tudok tanulni... Nem szégyelled magad? xD
Najó, csak vicceltem/amúgy tényleg tanulnom kellene, de én ezt olvastam/... Huh... Komolyan mondom, nem tudok mit mondani. A szavam eláll, annyira lesokkoltál. Maga a történet, és az érzések jelenléte annyira intenzív, hogy csak kapkodom a fejem. Naruto érzései és döntésképtelensége hihetetlenül jól átjön. És ez még csak a történet /kismillió ficen túlvagyok már, de nem soknál éltem át ezt a fajta katarzist... hogy már majd' lecsukódik a szemem, és beszunyálok a monitor előtt, és még mindig olvasni akarom. Még.Még.Még./ Nagyon jó író vagy, a megfogalmazás észveszejtően jó, és itt a jellemek is nagyon jól visszaadódnak. Sasukéból csak úgy süt az érzéketlenség, ám ahogy Narutóval bánik, azt is el tudom képzelni. OOC-nek nyoma sincs, ezért pedig külön piros pont jár :P /egy jó megfogalmazású történetet nagyon el tudja rontani a karaktertorzítás szvsz/. Most úgy érzem, hogy oldalakat lennék képes áradozni, csak sajnos ennek jelenleg fizikai korlátai vannak /*arccal borul a billentyűkre...zzzzzz*/. De sok szerencsét a folytatáshoz, és remélem, hogy megszáll az ihletmanó. Nagyon nagy gratula, és hogyha nem felejtem el akkor történetestől-szerzőstől megy majd minden a kedvencekbe. 10 pötyi éstársai pedig repülnek. ;)

Szerző válasza:

Ejnye, majd jól megbüntetem magam...XD (ezt nem félreérteni!XD)

Jómagam nagyon utálom az OOC-t, azt hiszem ezért is jelentené a világ végét (jó, talán kicsit túloztam), ha túúúl OOC-vé válna 1-1 karakter; hiszen a fanfic számomra pont azért fanfic, hogy a szereplők jelleme igenis maradjon meg az eredeti anime/manga szerint; ha nem így van, inkább írok egy saját sztorit (amit szintén tervezek, de ez most lényegtelen, mert még messze vanXD).

Nagyon köszönöm a kritikádat, és a pontokat is, egészen meghatódtam:3 Megpróbálom hasonló, vagy még jobb színvonalra feltornázni ezt a történetet, még több katarzis élményt adva Olvasóimnak, amikért jómagam megveszekX3 És... én szívesen olvasnám azt az oldalakon át tartó áradozást, csak akkor túlságosan megnőne az egóm, és sok nagyon egós dolgot képzelnék be magamról, azt pedig nem akaromXD

Végezetül annyit: tényleg nagyon szépségesen köszönöm, de mivel én is mindjárt lefejelem a billentyűzetet, és holnap suli (-.-"), így el is köszönök, és... és... imádlakX3 *chuu* 

Óemdzsí. Ezt nem most kellett volna elolvasnom x"D
Sejtettem, hogy nem happy endes befejezés lesz- nem is illett volna hozzá. Végig ott volt benne az erős angst vonal, és egy vidám 'dalolva elballagunk Konohából és vissza se nézünk' vég csak lerontotta volna a színvonalat, amit eddig gondosan építgettél. Azt hiszem, hogy itt pont a vége volt a tetőpont, az egész megkoronázása és értelme.
De ennyire komoly végre még én sem számítottam. Kissé School days-vége feeling kapott el, ne kérdezd miért... Az anime utolsó részének nézése közben is hasonló dolgok játszódtak le bennem. Nem szoktam mondatonként elemezni, most mégis kiemelnék egyet, ami megrendített: "Jó ez így, feküdni Sasuke holtteste alatt, azt képzelve, hogy az éppencsak fáradt a szerelem hevétől. Majd lelöki magáról, ha kedve tartja." Ez a mondatcsoportocska eléggé megrendített. Valóban, akkor már úgyis mindegy, Hiszen mindenki halott, és a könnyek nem hozzák vissza őket. Perpill teljesen kész vagyok. Most annyi mindent mondanék, de a nagy szómenés közepette belekavarodtam a a mondanivalómba.xD
Az utószóhoz:Mégegyszer köszönöm, hogy olvashattam, sokáig emlékezni fogok rá, mert érdemes. Remélem, hogy még jó sok angst-yaoi keveréket láthatunk tőled... Kiválóan megfogod a karakterek belső érzéseit, és az olvasó hihetetlenül közelinek érzi, bármennyire is távol van. Adios!

Szerző válasza:

Sandroooooo~ *ölel*

Igazából én sem tudtam volna ennek boldog véget elképzelni... az olyan amerikais lett volnaXD Végigszenvedik az egész sztorit, aztán meg heppi end? Neeeeem, ennek így kellett történnie.
Én köszönöm a Te kritikáidat, mindig örültem nekik, hogy képes voltam így megrendíteni a szívedet:D Arigatou:3 *chuu*